A rendhagyó távoktatási körülmények ellenére is több ezer hallgató vette fel a testnevelést a tavaszi szemeszter órarendjébe. Interjú Hellner Szelinával, a BME Testnevelési Központ oktatójával.
„A pandémiás helyzet fennállása óta ez az első olyan félév, amelynek már a kezdetétől távoktatási rendszerben zajlanak a testnevelési foglalkozások. Az amatőr csapatsportok tilalma tovább korlátozta a sportolni vágyók lehetőségeit, ám számukra is igyekszünk olyan alternatívát nyújtani, amellyel órarendi keretek között kielégíthetik mozgásigényüket” – fogalmazott a bme.hu-nak adott interjúban Hellner Szelina, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) Testnevelési Központjának igazgatóhelyettese, akivel a fennálló egészségügyi vészhelyzet idejére távolléti oktatásra átálló rendszerben megvalósuló testnevelés-lehetőségekről beszélgettünk.
A tavaszi szemeszterben a Műegyetemen a jóga, a saját testsúlyos mozgásformán alapuló funkcionális köredzés és a gerinctorna foglalkozások érhetők el testnevelő tanár részvételével zajló online jelenlétes kontaktóra (szinkronóra) formájában a Microsoft Teams rendszeren keresztül. „Ezek olyan mozgásformák, amelyek mozdulatai szakmai, testnevelő tanári felügyelet mellett sajátíthatók el maradéktalanul. Egy helyesen végrehajtott és jól begyakorolt gerinctorna feladatsor egy életen át szolgálhatja az egészséget, ám egy rosszul elvégzett gyakorlat komoly károkat is okozhat a fizikumban. Az online kontaktórák a személyes jelenlétnél korlátozottabb lehetőséget biztosítanak, ám úgy láttuk, hogy e három mozgásformánál kellő szakmai felügyelet mellett folytatódhat a foglalkozás, ráadásul a hallgatók, ha ugyan virtuálisan is, de egy csapatként küzdhetnek egy-egy nehezebb feladat végrehajtásában” – hangsúlyozta Hellner Szelina. A műegyetemi testnevelő tanárok más alternatívákat is nyújtanak a sport iránt elkötelezett fiataloknak (aszinkron órák). „Az amatőr csapatsportok tilalma idején lehetőséget biztosítunk az egyéni teljesítmények testnevelési óraként történő beszámítására is: egyéni gyalogtúrázást, futást vagy kerékpározást választhatnak a hallgatók, amelyeknél tanáraink minimálisan teljesítendő távokat határoztak meg (futás 50 km / félév, gyaloglás 100 km / félév, kerékpározás 200 km/ félév), a távokat heti rendszerességgel kivitelezve kell teljesíteni egy félév alatt. A teljesítményt a diákoknak fotódokumentációval vagy a sporttevékenységet követő mobilapplikációval szükséges igazolniuk, amelyre ajánlást is tettünk a fiataloknak” – ecsetelte a választható mozgásformákról a Testnevelési Központ igazgatóhelyettese, külön kiemelve, hogy sok hallgató él a szabadban sportolás lehetőségével. (Az egyénileg végezhető aszinkron futás, gyaloglás vagy kerékpározási órák teljesítéséhez szükséges követelmények részletei a Testnevelési Központ honlapján olvashatók)
A tavaszi szemeszterben több mint 2300 hallgató vette fel a testnevelést az órarendjébe, ami Hellner Szelina szerint jóval elmarad egy normál kerékvágás szerint megtartott félév látogatói számától, ám azt is alátámasztja, hogy a jelenlegi rendkívüli és a sport szempontjából korlátozott körülmények ellenére is óriási igény van a szervezett testmozgásra. „A távolléti oktatás rendszerében a diákok a megszokottnál kétszer több időt töltenek számítógép és íróasztal mögött, ami sok egészségügyi problémát előhozhat még egy fiatal szervezetben is. A helytelen testtartás miatt gerinc menti, végtagi fájdalmak, izomgörcsök vagy gyulladási gócpontok is kialakulhatnak a szervezetben, ami rendszeres mozgással karbantartható, elkerülhető” – osztotta meg a mozgásszegény életforma kockázatairól Hellner Szelina.
A műegyetemi testnevelő tanárok már a koronavírus-járvány első hullámától kezdve készítettek olyan kedvcsináló videókat is, amelyekkel akár hetente többször is sportolásra, mozgásra bírhatják az otthonaikba kényszerült ifjúságot. Ezek között megtalálhatók: salsa, tenisz, kosárlabda, erőfejlesztés, aerobic, krav maga, fallabda, néptánc, boksz stb. (A gyakorlati-videós tananyagok az adott mozgásért felelős oktató elérhetőségével megtalálhatók a Testnevelési Központ honlapján).
A távolléti oktatásban zajló testnevelés órák bevált gyakorlatának az intézmény falain kívül is híre ment: a BME-n szerzett jó tapasztalatokat a Corvinus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem foglalkozásvezetőivel is megosztották a műegyetemi Testnevelési Központ oktatói. És ez fordítva is igaz. „Fontos az intézmények közötti együttműködés.”
Hellner Szelina a bme.hu-nak adott interjúban elmondta, hogy pandémiás helyzet sem szabott gátat a versenysportoknak: a járványügyi előírások szigorú betartása mellett zajlanak a személyes jelenléttel járó edzések, és egyes bajnokságokat korlátozott számban, nézőközönség nélkül megtartanak. „Egyelőre még bizonytalan, hogy mit tartogatnak számunkra a tavaszi és a nyári hónapok, számolunk a korlátozások fennmaradásával is. Jelen állás szerint júliusban tartják meg Belgrádban a tavalyi évben egyszer már elhalasztott EUSA (European University Sports Association, Európai Egyetemi Sportszövetség) bajnokságait, amelyen a Műegyetem evezés, karate, vízilabda, strandkézilabda, 3x3 kosárlabda és tájfutás számokban nevezte hallgatóit. Még nem látjuk pontosan, hogy a külföldre utazás és a versenyen való részvétel milyen feltétekhez kötött. Testnevelő tanárként mindenekelőtt a hallgatóink egészségének védelmét tartjuk szem előtt, és a versenyzés egészségre nézve biztonságos körülményeitől tesszük függővé a rendezvényen való szereplésünket” – emelte ki Hellner Szelina. Hozzátette: hasonló okok miatt döntött úgy a Testnevelési Központ, hogy továbbra is elhalasztja az évek óta hagyományosan a BME szervezésében megrendezett, nagy érdeklődésre számot tevő, rendszeresen több mint 200 amatőr és profi nevezővel induló úszó MEFOB-ot.
A műegyetemi testnevelő tanár óvatosságra intette a hallgatóságot és felhívta a figyelmet a koronavírus-járvány megjelenése óta sportolói körökben is tapasztalat veszélyekre: „intő jel lehet, ha a megszokott sporttevékenység közben gyors kimerültséget, nehézlégzést, mellkas-, hát- vagy szívkörnyéki fájdalmat érzünk, hirtelen köhögés vagy izomfájdalom lép fel. Ez nem jelenti feltétlenül a koronavírus jelenlétét, ám érdemes odafigyelni ezekre a jelekre, és inkább néhány nap szünetet hagyni a sportban, esetleg könnyedebb, rövidebb ideig tartó mozgásformát választani. Ugyanez a fokozatosság igaz a betegségből gyógyultakra is: a szövődmények és a tüdőn tapasztalható hegesedés elkerülése érdekében kis lépésekben, egyszerű mozgásformával vezessék vissza a sportot a hétköznapjaikba, és ne lépjék át a határaikat, mert a túlzott megterhelés akár visszaesést is jelenthet egy éppen regenerálódó szervezet számára”.
„Kisebb megszakításokkal már több, mint egy éve éljük mindennapjainkat a korlátozásokkal együtt járó rendkívüli körülmények között, ami mindannyiunk fizikai és mentális állapotára hatással van. Akár a korlátozott lehetőségek között végzett sporttevékenység és fizikai aktivitás is segíthet feldolgozni a stresszt, élénkíti a testet és a pszichét, a mozgáskoordináció miatt végzett koncentráció pedig a tanuláshoz, munkához képest másfajta szellemi tevékenység. A sport alapja lehet a mentális egészségnek és a fizikai jólétnek, erősíti az immunrendszert és ellenállóbbá tesz. A mindenkori higiéniai szabályok betartása és az óvatosság mellett éljünk ezzel a lehetőséggel egészségünk védelme érdekében” – zárta mozgásra buzdító gondolatait Hellner Szelina.
További érdekességek és aktualitások a BME GTK Testnevelés Központjának Facebook-oldalán olvashatók.